Ugyan mar a masodik fel evemet toltom Amerikaban, Arkansas allamban a Henderson State University tanulojakent, ugy gondolom fontos, hogy az elso fel evemrol, a kezdetekrol is beszamoljak.

Kisgyerek korom ota uszom a Budapesti Honved Egyesuleteben es eleg hamar elhataroztam, hogy szeretnek Amerikaban tanulni, mivel sok korabbi uszostarsam, akik akkor valasztottak egyetemet, ugyanezt a dontest hoztak. Regen nagyon egyszeru volt kapni egy sportosztondijat, legalabbis uszassal es a kovetelmenyek sem voltak tul magasak, azota ezek egyre egyre erosodtek. 

Nem voltam egy szorgalmas gyerek az iskolaban, de a medenceben az edzeseken annal inkabb. Viszonylag keson kaptam eszbe, hogy csak szimplan uszassal, nem lesz egyszeru kijutni, mivel sokat valtozott a rendszer (a tesztek, amiket le kell rakni, hogy felvegyenek egy kinti egyetemen) es egyre tobb ember jon ide uszni es tanulni igy nehezebb kikerulni is, mert rengeteg jo uszo van. 

Nagyjabol 1 evvel az erettsegi elott, elkezdtem utana erdeklodni mindennek, az iskolaknak, a kovetelmenyeknek es eszerint kezdtem el keszulni is. Az uszoedzesek mellett, kulon tanarokhoz jartam, mivel nagy volt a lemaradasom a tanulas teren. Az uszo eredmenyeimen kivul ket tesztet kertek az amerikaiak. Az egyik az itteni "erettsegi", amit az amerikaiaknak is meg kell irniuk, ha tovabb akarnak tanulni az egyetem utan, ez az SAT, ami masik pedig a TOEFL, amit csak azoknak kell megirniuk akiknek nem angol az anyanyelvuk. 

Az angol oktatas az otthoni kozepiskolaban olyan szinte gyenge volt, hogy 1 evvel az erettsegi elott a nullarol kellett kezdenem az angolt, igy nem volt egyszeru. Emlekszem az elso alkalommal az angol tanarom, most mar jo baratom, Boldizsar meghokkenve nezett, hogy mik a terveim. Nem is csodalom... :) Mar azt is hihetetlennek tartotta, hogy az erettsegin 5-ost szerezzek, pedig az aztan nem nagy kunszt ezekhez a tesztekhez kepest. 

2 evvel ezelott, amikor sokan ki akartak jutni amerikaba az akkori csapatombol, keszultek a tesztre es ugy gondoltam megprobalom en is (mivel az a hir jarta, hogy siman le lehet masolni a tesztet, nem figyelnek egyaltalan). El is mentem es tenyleg igy volt. Irtam egy atlagos tesztet (atlagos egy kulfoldinek) es akkora szerencsem volt, hogy az a pont a legtobb iskolanak elegendo volt, igy legalabb erre a tesztre nem kellett mar keszulnom. 
A masikra annal inkabb, meg is szenvedtem vele rendesen. Elsodleges celom egyertelmuen Florida volt. Minden almom az volt, hogy ott tanuljak, eljek es kesobb dolgozzak. Viszont az iskola, amelyikkel kapcsolatban alltam, olyan ponthatart kert, amit tobbszori proba utan sem sikerult teljesitenem. Vegul 3 ponttal csusztam le, a 120 bol.

Igy egy masik egyetemre vettek fel, a Henderson State University-be, Arkadelphiaba, ami egy kis sulinak szamit. Sportolas szempontjabol, pedig a masodik osztalyba soroljak oket. Egyertelmuen megkonnyitette a dontesemet, amikor elfogadtam az ajanlatot, hogy korabbi magyar uszostarsam mar 2 eve itt uszott es tanult, igy gondoltam majd sokat tud segiteni, raadasul csupa jot mondott a sulirol es a helyrol is. 
Ettol fuggetlenul tovabbra is tartottam az egesztol, a helytol, tul kicsi lesz, nincs itt semmi, nem fogok tudni csinalni itt semmit. Hat szerencsere nem igy lett...

Az elso napok, hetek sot honapok nagyon nehezek voltak. Nem mondom nem egyszer gondoltam magamban, hogy a nagy amerikai alom, amit mar vagy 4-5 eve elterveztem es szerettem volna elerne, megsem volt olyan jo otlet.
A nyelv... Miutan ez egy kisvaros, az egesz uszocsapatban 60 emberbol 3 kulfoldi volt, a magyar baratom Adam egy zimbabwei srac (akinek szinten angol az anyanyelve) es en. Akarmit mondtak nekem, nem ertettem, csak bologattam. Aha, igen, ide megyunk? jo.... Ami meg rosszabb volt, hogy ok sem ertettek engem. Nincsenek hozzaszokva az akcentushoz, igy ha mashogy ejted ki a szavakat (ahogy otthon tanulod), akkor bizony nem ertenek semmit... Kicsit olyan volt neha, mintha meg sem akarnanak erteni. Hihetetlennek tunt, hogy nem tudjak kikovetkeztetni mit szeretnek mondani.. Kesobb egyre jobb lett, hozzaszoktak az akcentusomhoz.

Ami meg oriasi gondot okozott, az az, hogy az orakon a tanarokat nem ertettem. Nem konnyu ugy tanulni, hogy nem ertem mi tortenik az oran. Raadasul teljesen mas a rendszer, mint otthon, az ertekeles, a vizsgak, a dolgozatok. Ebben is mind Adam segitett, ha o nincs nem is tudom mit csinaltam volna...

Ezek mind megnehezitettek a dolgomat, a boldogsagomat kint, nem beszelve arrol, hogy mindennel jobban hianyzott/hianyzik a baratnom, akivel mar tobb, mint ket eve egyutt vagyunk es persze a csaladom, a szuleim, testvereim no meg a barataim akik oly tavol voltak tolem... 

Ugyanakkor, az uszas, az edzesek mind mind pozitivumok voltak, nyertem az egyetemi versenyeken, megismertek a csapatban es elveztem amit csinalok. Imadok versenyezni es edzeni itt. Teljesen mas a felfogas, mint otthon. Otthon nem egyszer volt az, hogy lementunk edzeni es legszivesebben mindenki hazament volna. Hogy miert? Na ezt nem tudom... Egyszeruen mas a felfogas, mas tipusuak az edzesek. Otthon nagyon konnyu belefasulni az egeszbe. Az uszas egyebkent sem egy izgalmas sportag, foleg, ha meg az edzest is unalmassa teszik... 

A masik pozitivum az volt, hogy mindig mentem valahova. Mindig hivtak mindenhova, jartam texasban, husvetkor is elhivott az egyik kinti csapattars baratom a csaladjahoz es ezek mind nagyon jol estek, meg persze uj elmenyek voltak. Egyebkent is imadok utazni, uj dolgokat latni. Legszivesebben ma elindulnek es jovo ilyenkorig meg sem allnek, mindent megneznek amit csak tudok es nem csak Amerikaban, az egesz vilagon. 

Minden olyan nagy volt... Eleg ha csak a sok furgonra gondolok, amit otthon sosem latni. 5000 kobcenti feletti motorral rendelkezo autok, hatalmas tavolsagok es oriasi adag minden etteremben. Persze ha kevesbe szamit a penz, akkor belefer mindez. A benzin atszamolva 190-200ft/liter kb, ami tobb, mint a fele az otthoni arakhoz kepest. Az ettermek, ruhak nagyjabol ugyanolyan arban vannak, ha nem olcsobbak, a fizetes pedig az 5x-ose nagyjabol az otthoninak. Ok el sem tudjak kepzelni, hogy valaki 500ft-os oraberert dolgozik otthon. Meseltem nekik, mi van nalunk, nehezen hittek el... 

Amerikai es az elhizas... Oriasi divat itt, hogy este 11kor megehezik az ember, hat mit csinaljunk? Menjunk es egyunk valami gyorskajat. Persze kis adag ott sincsen. Az etteremben szinte mindenhol ingyen van az eloetel es az uditoert egyszer kell fizetni, utana automatikus toltik ujra. 
Mindezek mellett, az egyetemi kajaldaban korlatlan fogyasztas van es nem rossz a kaja, de hogy nem a legegeszsegesebb az is biztos. Joparszor a hamburger/hot dog kombobol kellett valasztanom ,mert lekestem a rendes kajakrol az orak miatt. Korlatlan fagyi, sutik stb... Aki edes szaju az tuti elhizik... :) Igy jartam en is.. Januartol-Majusig tartott az elso fel ev, edzeseink/versenyeink viszont csak februar vegeig voltak. Utana kis atmozgato edzes, de az nem egyezik meg a napi ket ora uszassal es az ott elegetett kaloriaval. Igy voltam 84 kilo amikor hazajottem, mig januarban meg 71 voltam amikor kimentem... Hat kemeny volt, nem mondom :) Hazamentem es mindenki csak nezett. Igen, ez Amerika :D Elindultam az otthoni orszagos bajnoksagon is, amire tul sokat igazabol nem keszultem, raadasul fizikai munkat vegeztem az edzesek kozben minden nap es hulla faradt voltam, de annyira gyengen sikerult, hogy elhataroztam, hogy ez igy nem mehet tovabb. Elkezdtem fogyokurazni es ma mar ujra 72 kg vagyok. Es megallom, hogy ne egyek 5 menut ebedre, ne egyek minden nap edesseget es ne menjek el a tobbiekkel estenkent gyorskajaldaba. 

Rengeteg dologrol tudnek meg meselni es majd fogok is biztosan, ha eszembe jut, de egyenlore most ennyi az elso fel evrol. Meg talan amit erdemes megemliteni az az oktatasi rendszer. Olyan, mintha egy magyarorszagi kozepiskolaban lennek. De tenyleg... Minden nap hazifeladatok, ropdolgozatok es temazarodolgozatok majd felevkor egy vizsga. Hat kicsit sem hasonlit az otthoni rendszerhez. Azon kivul, hogy nagyon megszenvedtem a tanulassal az angol nyelv miatt, ha mindez magyarul lenne, nevetsegesen konnyu lenne. Megbukni igy is nagyon nehez, ha tanul az ember, mig otthon nem mondhato el ugyan ez az egyetemekrol. 0-4 ig van osztalyzas, igy nagyjabol ugyan az, mint otthon csak minden eggyel lejebb kerul. Az elso fel evben 2.88-as atlaggal vegeztem, meglett minden tantargyam. Egyebkent edzoi szakon vagyok, ami egyenlore nem jelenti azt, hogy sok tantargyam lenne a szakommal kapcsolatban, mivel itt kint vannak az ugynevezett "Core" tantargyak, amik mindenki szamara kotelezoek, fuggetlenul attol, hogy milyen szakon tanul az ember. Ezek a tantargyak jelentik a matekot, torit, bioszt, muveszetet, nyelvtant, irodalmat es meg sok minden mast. En azok vagyok, hogy ezeket minel gyorsabban letudjam, ezert van az, hogy nagyjabol csak ilyen tantargyaim vannak es 1-1 edzoivel kapcsolatos. 
Szinte olyan gyorsan vegzel az egyetemmel, amilyen gyorsan szeretnel. Barmennyi tantargyat felvehetsz, persze nyilvan van mar egy olyan szint, ami utan nem tudsz tobbet felvenni mivel nincs annyi ido, plusz utkoznenek az orak, de 2, 2-5 ev alatt, ha nagyon odalep az ember be lehet fejezni a sulit (ami egyebkent 4 evre van tervezve). 



A masodik fel evem augusztus kozepetol, december kozepeig tart. Itt az uszo versenyek edzesek is egeszen az utolso napig fognak tartani, aminek en speciel orulok, mert imadok edzeni, versenyezni. 

Mar sokkal konnyebben megy minden, a nyelv, az orak es az intezni valok. Meg mindig vannak nehezsegek nem mondom... Sokszor meg mindig egyedul erzem magam, de mar minden sokkal jobb, mint volt az elso fel evben. 
Amit tovabbra sem tudok megszokni, az a kollegiumom. Ott kezdodik, hogy 2en vagyunk egy szobaban. Nincsenek egy agyas szobak, ami azert rossz, mert az embernek alig van maganelete, plusz, ha nem egy jo szobatarsat fog ki az ember akkor az nagy szivas. Hat en nem fogtam ki tul jot... Jofej a srac, egy ujon amerikai focis texasbol, szerencsere tiszta is, rendben tartja a cuccait, de gyakran akkor jon haza, amikor en mar aludnek, mivel hajnali edzeseim vannak es nem igazan tartja ezt tiszteletben, allandoan felkelek ra es nem nagyon erti meg, hogy pihenni szeretnek. 

Az elso versenyem oktober 11-en lesz, a helyi rivalis suli ellen (itt van tolunk egy kopesre), szoval oriasi hangulat varhato. Minden egyes versenyen hatalmas szurkolas van (ebben is kulonbozik az otthoni szokasoktol), itt mindenki szurkol mindenkinek es ennel nincs is jobb erzes. Emlekszem az elso versenyemen, egy valtot usztunk es minden csapattarsam a medence korul allt es uvoltott, minden egyes levegovetelemre. Hihetetlen elmeny volt... Razott a hideg a vizben. Ilyet en meg ezelott nem ereztem... Es mindenki oszinten szurkol mindenkinek, nem "kotelessegbol".. Imadom. 
Minden egyes verseny elotti csapatmegbeszeles es kialtas, mint a filmekben... Ezek a dolgok engem mind nagyon tudnak inspiralni. Hallottam mar olyan emberekrol, akik kint voltak es nem szerettek ezt, de en nem ilyen vagyok. Szeretek szurkolni, de megjobban szeretem amikor nekem szurkolnak es engem buzditanak. 

Mivel meg csak most csinaltam a blogot, egyenlore nem jottem ra, hogyan tudok kepeket csatolni, de amint meglesz rakok fel majd kepet a helyrol ahol vagyok, eleg, tanulok. 

Igazabol nincs semmi tervem ezzel a bloggal, csak neha szeretem kiadni magambol ami bennem van es ugy gondoltam ez egy jo modja ennek es sokkal tobb informaciot tudnak majd rolam azok az emberek, akik fontosak nekem, de talan neha kevesebb idonk van beszelni egymassal. No meg persze erdekelheti azokat az embereket is, akik hasonlo cipoben jarnak, mint amiben en jartam es tervezik, hogy meghoditjak a nagy Amerikat :)